Egy taxisofőrrel sikerült egy nagyon érdekeset beszélgetnem. Én voltam az első magyar, akit valaha látott. Nem gondoltam volna, hogy Európán belül, egy fővárosban lehet az embernek ilyenben része. /Minden esetre, igyekeztem jó benyomást kelteni./ Miután ezt tisztáztuk, kérdezte, hogy mi (a francot) csinálok itt. Elmondtam, hogy mit, erre ő egyből a történelemmel hozakodott elő. Kicsit meglepett, hogy tragikusnak értékeli a történelmüket. Erre rákérdeztem, és végülis kevés ország élt túl olyan tragédiát, mint hogy például egy vulkánkitörés elpusztította a népesség 2/3-át. Eztán a tájról beszélt nekem, "plotty'-nak nevezte - azt hiszem igen találóan. Látszott rajta, hogy mindkettőre, a drámai történelemre és tájra, egyaránt büszke. Amikor Európáról beszélgettünk, megjegyezte, hogy Izland sosem lesz Európa része. Bárcsak hagytam volna, hogy kifejtse ezt a gondolatot bővebben.. HIBA!
De azért így is adott elég sok átgondolnivalót.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése