Érkezés

Végül minden probléma nélkül megérkeztem. Nem tudom elhinni, hogy itt fogok laknik hónapokig. A repülőút az óceán felett eseménytelenül felhős volt. Amúgy imádok nyugatnak repülni. Dániában már esteledett, amikor nekivágtam, viszont mire Keflavíkba értem, megint verőfényes napvilág várt. Már a fellegekből orrba vágja az embert a táj tipikus izlandi stílusú, "természetellenes abszurditása". Tényleg misztikus és fennséges. Mert amúgy ilyen környezet egyértelmű, hogy nem lehet valódi. Vagy valami holdraszállós, vagy apokalipszisos filmbe illik, nem repülőgép-ablakba. Egy nagyobbacska kráter itt, egy több kilométer hosszú törésvonalacska ott.. Kisebb-nagyobb hegyek minden előzetes figyelmeztetés nélkül, roppant hirtelenséggel bukkanak elő a síkságokon. Leírhatatlan. A buszúton a reptér és szállásom között kézzelfogható közelségbe került a táj. Az itteni sziklás talaj és hegyek puszta látványa is karcolja a magyar szemet. Annyira lenyűgöző a környezet, hogy kicsit félek, alábbhagy az érdeklődésem az emberek iránt.